Kuba „megérett”, állítja Donald Trump, és kijelentette, hogy ha Iránnal végzett, a szocialista szigetország lesz a következő a napirendjén. A többször megismételt fenyegetések ellenére a kubai kormány most hivatalosan is megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat az amerikai kormánnyal. Miguel Díaz-Canel elnök pénteken tájékoztatott egy „korai fázisban lévő párbeszédről”, amelyet nemzetközi szereplők segítettek elő.
A jelentések szerint Mexikó és a Vatikán is hozzájárult ehhez. A cél az, hogy „azonosítsák a kétoldalú problémákat” és megvizsgálják, „van-e mindkét oldalon akarat konkrét intézkedések végrehajtására népünk javára” – magyarázta Díaz-Canel. A megállapodástól azonban még „messze vannak”.
A kapcsolatok hivatalos megerősítésétől alig néhány órával később történt egy incidens, amelyet Havanna ellenfelei máris politikai célokra használnak fel. A közép-kubai Morón városában a lakosok eleinte békésen tiltakoztak az áramkimaradások és az ellátási problémák ellen. Aztán hirtelen kövek repültek a helyi kommunista párt irodájára. Egy kis csoport behatolt az épületbe, bútorokat és iratokat hordott ki az utcára, és felgyújtotta őket. Egy gyógyszertárat és a Tiendas Caribe állami kereskedelmi lánc egyik fiókját is megrongálták. A hatóságok szerint több erőszakos elkövetőt letartóztattak. Díaz-Canel kijelentette, hogy az áramkimaradások miatti elégedetlenség érthető. Ezek ugyan az Egyesült Államok által szigorított energiaembargó közvetlen következményei, de a békés tiltakozás mégis legitim. Az erőszakot és a vandalizmust azonban nem tolerálják – mondta Díaz-Canel. Rámutatott, hogy ez „pont abban a pillanatban” történt, amikor kis előrelépések történtek az Egyesült Államok kormányával folytatott kényes tárgyalásokon.
Míg Havanna eddig nem tett közzé részleteket a tárgyalások tartalmáról, az amerikai média máris spekulál a lehetséges gazdasági engedményekről vagy reformokról. A pletykák szerint többek között a külföldön élő kubaiak nagyobb részvételéről tárgyalnak a sziget gazdaságában. Egyes amerikai politikusok viszont a kapcsolatok normalizálásának előfeltételeként további politikai változásokat követelnek – többek között a külföldi médiaszereplők és politikai pártok engedélyezését, valamint részvételüket „nemzetközi felügyelet alatt zajló választásokon”. A korábban Trump külügyminisztere, Marco Rubio mellett dolgozó floridai republikánus képviselő, Juan Carlos Porras kijelentette, hogy Kubának „az USA területévé kell válnia, hasonlóan Puerto Ricóhoz”. A szélsőjobboldali kubai emigráns képviselő, Mario Díaz-Balart a Trump-kormány tárgyalásait „hasonló tárgyalásokhoz” hasonlította, amelyek a venezuelai elnök, Nicolás Maduro elrablása előtt folytak.
A tárgyalások ellenére az amerikai kormány változatlanul fenntartja szorító fogását. Közben nemzetközi szinten is növekszik a szolidaritás Kubával. A jövő szombatra Havannába várják a „Nuestra América” nemzetközi szolidaritási flottilla érkezését. A társadalmi mozgalmak és szakszervezetek küldöttségei, valamint parlamenti képviselők kíséretében érkező konvoj élelmiszert, gyógyszereket és orvosi segélyszállítmányt hoz a karibi-szigetre. A szervezők egyúttal arra szólítanak fel, hogy március 21-ét nyilvánítsák a Kubával való szolidaritás nemzetközi napjává. Erre a napra világszerte akciókat hirdettek, amelyek keretében többek között az amerikai nagykövetségek előtti tüntetéseken tiltakoznak Washington blokádpolitikája ellen, és számos ország kormányát felszólítják a kubai lakosság humanitárius támogatására.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
